59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet
vizek
mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges
cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás
és nyilvántartás rendjéről
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdés b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm.
rendelet 1. §-ának a) pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva - a környezetvédelmi és vízügyi
miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm.
rendelet 1. §-ának a) pontjában
meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi
miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a nitrátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá
b) az
adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen
kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit
meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre,
illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra is.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárás: olyan
hígtrágya kijuttató géppel, illetve szóróegységgel folytatott művelet,
melynek során a kiszórandó hígtrágyát a központi elosztón keresztül
egymás mellett felsorakoztatott csöveken juttatják ki közvetlenül a
talaj felszínére;
2. hígtrágya: a külön jogszabály szerint meghatározott folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya;
3. intenzív legeltetéses állattartás: olyan
legeltetéses állattartás, melynek során a külön jogszabályban
meghatározott állategységben (a továbbiakban: ÁE) kifejezett
állatsűrűség az 1,8 ÁE/ha értéket meghaladja;
4. istállótrágya: az
állati ürülék, a bélsár és a vizelet keveréke szilárd halmazállapotú
nedvszívó alomanyaggal, vagy a nélkül, nem beleértve a hígtrágyát;
5. szervestrágya: az
állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom
keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya,
az istállótrágya;
6. talajvédelmi terv: a külön jogszabály szerint talaj- és vízvédelmi követelmények meghatározásához készített szakanyag;
7. téli legeltetés: trágyázási tilalmi időszakon belül, azaz minden év november 15. és február 15. között történő legeltetés.
Cselekvési Program
3. § A
cselekvési program a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (a továbbiakban:
HMGY) e rendeletben foglalt előírásainak betartása az 1. § a) pontban meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára.
Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai
4. § (1)
Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén
hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a
legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a
szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal
kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó
telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének
meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell
számolni.
(2)
Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi
kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. A trágya
kijuttatása során a 6. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell
venni. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a
betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra
vetésére.
(3)
Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem
haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy
a téli legeltetés megengedett.
(4)
Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a
külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió
elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.
(5)
Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves
(csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett.
Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható.
(6)
Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan
bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.
(7) 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.
(8) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.
5. § (1)
A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás
vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem
juttatható ki:
a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;
b) szervestrágya:
ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,
bb) egyéb
felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re
csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem
szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,
bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok
által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése
miatt következik be,
(3)
Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, továbbá vízjárta
területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során az e rendeletben
meghatározott előírásokat a külön jogszabályokban foglaltakkal
összhangban kell alkalmazni.
6. § (1)
A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a
kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell
venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a
termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó
tápanyagigényét.
(2) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 1-4. számú mellékleteiben szereplő értékeket.
(3)
Hígtrágyázott területen, ahol az engedélykérelemhez készült
talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül
van, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1)
bekezdés d) pontja alapján
kiadott engedély kiadását követő harmadik évben a talajvíz szintjét és
minőségét - elsősorban nitráttartalmát - az engedélyesnek meg kell
vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell
küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minőségére vonatkozó
adatokat a külön jogszabály szerint évente egy alkalommal megküldi a
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a
továbbiakban: felügyelőség) részére.
(4) A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.
(5)
A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak
megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok
figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők
legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt
kedvező hatás elérése érdekében:
a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak,
b) a
hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek
közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és
egymenetben talajtakarást is végeznek,
c) a
kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat
annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a
trágyaszórás,
d) a
trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet
elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer
gondoskodni kell.
(6)
Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles
szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztő közeg az e
rendeletben és a külön jogszabályban előírtak szerint használható fel.
(7)
A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell
meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban
foglaltak szerint kell talajmintát venni.
(8)
Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló
legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az
állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem
több mint 15 ÁE.
(9)
Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító
növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó
nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és
nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15
napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a
csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen
kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának
elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével.
7. § Az
öntözött terület talaját, valamint - amennyiben a talajvízszint 5
méteren belül elérhető - a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az
öntözéshez a külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel rendelkezőnek
ellenőriztetni kell a külön jogszabályban meghatározott követelmények
szerint. A talajvédelmi terv részeként a talajvédelmi hatóság részére
beérkező, a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat, vízvizsgálati
eredményeket évente megküldi a felügyelőség részére.
8. § (1)
Állattartó telepen képződött trágyát a (2)-(11) bekezdések szerint
kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban
meghatározott időpontot követően. A (2)-(11) bekezdésekben foglalt
előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási
hely szerint illetékes felügyelőségnek bejelenti és igazolja, és ezt e
rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya
közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nem folytatja,
azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül,
így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez
esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni,
amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.
(2)
Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a
többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló,
előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból - különösen
belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés - adódhat.
A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor,
legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe venni.
(3)
Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban
vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell
megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább
20 év legyen.
(4)
A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak e célnak megfelelő
építési termékekkel lehet megvalósítani, melyek alkalmasságát az
építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának,
valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló
külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. A
szivárgásmentességet és korrózióállóságot a trágyával érintkező
felülettel, az ezt alkotó anyaggal kell biztosítania. A tervezés során
figyelembe veendő előírásokat e rendelet 5. számú mellékletének 5.2. pontja tartalmazza.
(5)
A hígtrágyatároló kapacitását a külön jogszabályban meghatározott
időpontig 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.
(6)
Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé
összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott
trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon
használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető.
(7)
A (6) bekezdésben meghatározott szivárgásmentesség biztosításához az 5.
számú melléklet 2. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.
(8)
Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6
havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló kapacitása az (1),
illetve a (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthető.
(9)
Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses
állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a
karámföld az e jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül
termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges.
(10)
A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során
keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A
silólé a trágyalével azonos módon használható fel.
(11)
Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az
istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.
(12) Műtrágya, illetve egyéb termésnövelő anyag a külön jogszabályban foglaltak szerint tárolható.
(13) Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető.
9. § (1) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:
a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,
b) november
15.-február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán,
valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított
talajon.
(2)
Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal
mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:
a) felszíni víz nincs 100 m távolságon belül,
b) a
talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági
parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter
alatt van, illetve
c) a
talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter
felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a
talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.
(3)
Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya
ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem
tárolható.
(4) Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani.
(5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.
Adatszolgáltatás és nyilvántartási kötelezettségek
10. § (1)
Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytatónak a gazdálkodási évre
vonatkozóan (szeptember 1. és az azt követő év augusztus 31. között) az
adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a
külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra,
trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra
vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal.
(2) Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytató a 6. számú melléklet szerinti
adatlapon köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodási évet követő
december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes
talajvédelmi hatóságnak.
(3)
A szervestrágya hasznosítási módjában bekövetkezett változást 30 napon
belül be kell jelenteni a talajvédelmi hatóság részére.
(4)
A tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóság a (2)-(3)
bekezdésben foglaltak szerint beérkezett adatokat feldolgozza a
termőföld használatra vonatkozó kötelező előírások teljes körű
adminisztratív ellenőrzése mellett. A talajvédelmi hatóság az adatokból
évenként összesítést készít.
(5)
A tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóság a (2)
bekezdés szerinti adatlapok trágyatárolásra vonatkozó adatait a
területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség részére 60 napon
belül elektronikus úton megküldi. Az országosan egységes elektronikus
adatszolgáltatás formátumát a földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyezteti.
(6)
Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytatónak a nyilvántartást, a
(2) bekezdés szerint beküldött adatlap másolatát, valamint a
talajvédelmi terveket 5 évig meg kell őriznie.
(7)
A (2) bekezdés alapján beérkező adatok országos feldolgozásáról és az
ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelemi és vízügyi miniszterrel
együttműködve gondoskodik.
Záró és átmeneti rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2)
A 2008. évre vonatkozó adatszolgáltatást e rendelet 6. számú
mellékletében szereplő adatlapon kell benyújtani a 2008. január 1. és
december 31. közötti időszakra a tárgyévet követő február 28-ig a
tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz. A trágya
átadás és átvételre vonatkozó adatoknak e jogszabály hatálybalépését
követően kell a nyilvántartásban szerepelni. E rendelet 10. § (1)-(2)
bekezdésében foglalt nyilvántartás és adatszolgáltatás első
tárgyidőszaka 2008. szeptember 1.-2009. augusztus 31. közötti
gazdálkodási év.
12. § E
rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni
védelméről szóló 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 5.
cikkének (1), (2), (4), és (6) bekezdésével, valamint II. és III.
mellékletének való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez
Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor
| | | Tápanyagtartalom kijuttatáskor [kg/t] |
Állatfaj, csoport
(állatkategória) | A friss trágya
N-tartalma
[kg/év] | Hígtrágya*
N | Istállótrágya +
trágyalé
N | Mély alom
N | P2O5 |
| Tejelő tehén 650 kg | 125 | 6,0 | 6,1 | 7,8 | 2,1 |
| Borjú (0-6 hónapig) | 12 | - | 3,8 | - | 2,4 |
| Üsző (6-12 hónapig) | 22 | - | - | 3,6 | 2,1 |
| Üsző (12-24 hónapig) | 42 | - | - | 4,2 | 1,8 |
| Hízómarha (6-12 hónapig) | 25 | - | - | 3,8 | 1,9 |
| Hízómarha (12-24 hónapig) | 45 | - | - | 5,3 | 2,0 |
Hízómarha, anyatehén
(> 24 hónap) | 51 | - | - | 3,5 | 1,7 |
| Koca (10 malaccal, 9 kg-ig) | 26,5 | 4,2 | 3,57 | - | 2,2 |
| Utónevelt malac (8-35 kg-ig) | 3,4 | 2,35 | 2,4 | - | 1,9 |
| Hízó sertések, fiatal koca | 12 | 3,8 | 5,0 | 6,8 | 2,4 |
| 1000 db tojótyúk | 740 | 19,0** | - | - | 7,2 |
| 1000 db brojler | 383 | - | - | 23,0 | 6,8 |
| 1000 db pulyka (14 kg-ig) | 1650 | - | - | 30,6 | 12,9 |
| Juhok (anyajuh 50 kg + szaporulat) | 14,8 | - | - | 9,2 | 1,9 |
| Juhok (anyajuh 70 kg + szaporulat) | 16,7 | - | - | 7,3 | 1,7 |
| Kecskék (anyakecske 50 kg + szaporulat) | 13,6 | - | - | 8,2 | 1,85 |
| Kecskék (anyakecske 80 kg + szaporulat) | 15,5 | - | - | 5,8 | 1,6 |
| Anyanyúl + szaporulat | 5,5 | 12,0 | | | 8,6 |
| Lovak (600 kg) | 55 | - | 11,4 | - | 2,8 |
| Hazai és nemzetközi irodalmi források alapján meghatározott értékek. |
| Az ammónia emissziós N
veszteséget a saját és társintézeti mérések mellett az ECETOC, az
EMEP/CORINAIR, a FAL/IUL/FAT intézetek és az EU DG-ENV által közzétett
irányszámok alapján: |
| - almos tartású szarvasmarhánál 24%-kal, hígtrágyás tartásnál, lagúnában tárolva 15%-kal, |
| - kocánál 33%, egyéb sertésnél 34%, |
| - tojónál 45%, brojlernél és nyúlnál 32%, |
| - juhnál, kecskénél, és lónál 8% értékekkel vettünk figyelembe. |
| * Talajvédelmi terv alapján meghatározandó kijuttatáskor |
| ** Tojók ketreces tartásánál keletkező trágya hígítatlan (félszilárd) ürülék. |
2. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez
Szervestrágyák tápanyagtartalmának hasznosulási értékei
A.1)
A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya
hasznosulásának időbeni megoszlása %-ban homok és homokos vályog (KA < 36) talajokon, amennyiben az istállótrágya kijuttatás nem évente történik
| Tartamhatás | gyenge | közepes | jó | gyenge | közepes | jó | gyenge | közepes | jó |
| | istállótrágya minőség* mellett |
| 1. év | 50 | 42 | 42 | 50 | 50 | 50 | 50 | 50 | 50 |
| 2. év | 33 | 42 | 42 | 35 | 33 | 38 | 38 | 33 | 30 |
| 3. év | 17 | 16 | 16 | 15 | 17 | 12 | 12 | 17 | 20 |
A.2)
A homok és homokos vályog talajokon adott területre évenként
rendszeresen kijuttatott istállótrágya figyelembe vehető hasznosulása
%-ban a trágya minőségétől függetlenül
| Tápanyag | kijuttatás évében | következő évben | harmadik évben | negyedik évben |
B.1)
A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya
hasznosulásának időbeni megoszlása %-ban vályog, agyagos vályog és agyag
(KA > 36) talajokon, amennyiben az istállótrágya kijuttatás nem évente történik
| Tartamhatás | gyenge | közepes | jó | gyenge | közepes | jó | gyenge | közepes | jó |
| | istállótrágya minőség mellett |
| 1. év | 40 | 38 | 38 | 40 | 33 | 38 | 38 | 33 | 38 |
| 2. év | 33 | 30 | 30 | 30 | 33 | 28 | 25 | 30 | 30 |
| 3. év | 27 | 20 | 18 | 15 | 22 | 22 | 20 | 20 | 20 |
| 4. év | 0 | 12 | 14 | 15 | 22 | 22 | 18 | 17 | 12 |
B.2)
A vályog, agyagos vályog és agyag talajokon adott területre évenként
rendszeresen kijuttatott istállótrágya hasznosulása %-ban a trágya
minőségétől függetlenül
| Tápanyag | kijuttatás évében | következő évben | harmadik évben | negyedik évtől |
C) Istállótrágya minőségi mutatói
| Istállótrágya minősége* | N | P2O5 | K2O |
| * Az istállótrágya minőségének értékelési szempontjai: |
| Gyenge: túlnyomóan tömegtakarmányra (siló, szenázs, széna) alapozott tartásnál, nem szakszerű trágyakezelés mellett. |
| Közepes: túlnyomóan tömegtakarmányra alapozott tartásnál, szakszerű trágyakezelés mellett. |
| Jó: intenzív, nagymértékben
abraktakarmányozásra (kukorica, gabonafélék stb.) alapozott tartásnál,
szakszerű trágyakezelés mellett. |
Istállótrágya kezelés minősítési szempontjai:
Szakszerű trágyakezelés: szilárd
alap trágyalé gyűjtőaknával. A trágyakazlat szakaszosan rakják,
magassága legalább 2,5 m. A trágyában az ürülék és az alom egyenletesen
elegyítve. A trágyalevet rendszeresen visszaöntözik. A trágyakazal
tömör, kellően nyirkos, légzsákmentes. Kiszáradás ellen fedett.
Környezetszennyezés minimális.
Nem szakszerű trágyakezelés: A
kazal egyenetlen, üreges (légzsákokat tartalmaz) a kazalban nem
egyenletesen elegyített az alom és az ürülék, a trágyalevet nem öntözik
vissza. Takarás nincs.
D) A hígtrágyák tápanyagtartalmának hasznosulási értékei:
| Tápanyag | Fizikai féleség | kijuttatás évében | következő évben | harmadik évtől |
| Nitrogén | Homok, homokos vályog | 60 | 100 | 100 |
| Foszfor | Homok, homokos vályog | 70 | 100 | 100 |
| Kálium | Homok, homokos vályog | 80 | 100 | 100 |
3. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez
Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető maximális értékek
A)
A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N műtrágya hatóanyag
(kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj
tápanyag ellátottságának függvényébe, átlagos termőhelyenkénti
átlagtermésre számolva
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 190 | 170 | 130 |
| II. barna erdőtalajok | 170 | 155 | 125 |
| III. réti és öntés talajok | 170 | 155 | 135 |
| IV. laza és homoktalajok | 130 | 120 | 110 |
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 190 | 170 | 150 |
| II. barna erdőtalajok | 190 | 160 | 150 |
| III. réti és öntés talajok | 180 | 160 | 140 |
| IV. laza és homoktalajok | 150 | 130 | 120 |
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 160 | 140 | 100 |
| II. barna erdőtalajok | 150 | 125 | 90 |
| III. réti és öntés talajok | 135 | 110 | 90 |
| IV. laza és homoktalajok | 110 | 100 | 80 |
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 110 | 100 | 80 |
| II. barna erdőtalajok | 100 | 85 | 70 |
| III. réti és öntés talajok | 90 | 75 | 50 |
| IV. laza és homoktalajok | 75 | 70 | 60 |
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 160 | 140 | 120 |
| II. barna erdőtalajok | 190 | 160 | 140 |
| IV. laza és homoktalajok | 160 | 135 | 120 |
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 180 | 160 | 140 |
| II. barna erdőtalajok | 170 | 150 | 120 |
| III. réti és öntés talajok | 140 | 120 | 100 |
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 165 | 150 | 120 |
| II. barna erdőtalajok | 150 | 130 | 110 |
| III. réti és öntés talajok | 150 | 130 | 110 |
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 120 | 100 | 80 |
| II. barna erdőtalajok | 110 | 90 | 70 |
| III. réti és öntés talajok | 110 | 90 | 70 |
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 110 | 100 | 80 |
| II. barna erdőtalajok | 100 | 90 | 75 |
| III. réti és öntés talajok | 100 | 90 | 80 |
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 165 | 145 | 125 |
| II. barna erdőtalajok | 175 | 155 | 135 |
| III. réti és öntés talajok | 165 | 145 | 125 |
| IV. laza és homoktalajok | 145 | 125 | 105 |
| termőhelyi kategória | gyenge | közepes | jó |
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 120 | 100 | 70 |
| II. barna erdőtalajok | 100 | 85 | 70 |
| III. réti és öntés talajok | 80 | 70 | 60 |
| IV. laza és homoktalajok | 80 | 60 | 50 |
A táblázatban nem szereplő termőhelyi kategóriák esetében egyedi meghatározás szükséges
B) Irányszámok a szántóföldi termőhelyek nitrogénellátottságának meghatározásához
| Szántóföldi termőhely | KA | Humusz% |
| II. | >38 | <1,9 | 1,9-2,5 | >2,5 |
| III. | >50 | <2,5 | 2,5-3,3 | >3,3 |
C) A számított N hatóanyag korrekciója
| A korrekció megnevezése | Módosítás |
| Egyéves pillangós után az első évben | -30 kg/ha |
| Kissé gyomos egyéves pillangós után az első évben | -15 kg/ha |
| Gyomos egyéves pillangós után | 0 kg/ha |
| Évelő pillangós után az első évben | -50 kg/ha |
| Gyomos évelő pillangós után az első évben | -20 kg/ha* |
| Évelő pillangós után a második évben (L, II., III. termőhelyen) | -30 kg/ha |
| Gyomos évelő pillangós után a második évben | 0 kg/ha |
| Szár és tarlómaradványok
időbeni lebontásához és a talaj biológiai feltáró folyamatainak
elősegítéséhez a IV., V., VI. sz. termőhelyen | 100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg N-t kell adni |
4. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez
Irányszámok szántóföldi növények, zöldségfélék, illetve ültetvények átlagos fajlagos tápanyagigényének meghatározásához
A) A szántóföldön termesztett növények terméssel felvett N-, P-, K
| Fehér virágú csillagfürt | 70 | 28 | 37 |
| Sárga virágú csillagfürt | 77 | 21 | 45 |
| Egynyári szálas zöldtakarmány | 2,5 | 1,2 | 3,5 |
| Egyéb pillangós széna | 20 | 5 | 15 |
| Lucerna magfogás | 55 | 14,6 | 12,5 |
| Mustár (fehér, sárga, zöldtakarmány) | 4,5 | 1,4 | 4,7 |
| Szudánifű (zöld) | 4,5 | 1,2 | 3,5 |
| Cukorcirok szemes | 29 | 10 | 31 |
| Vöröshere mag | 55 | 14,6 | 12,5 |
| Vöröshere (zöld) | 5,5 | 1,3 | 6 |
| Bíborhere (széna) | 17,6-23 | 3,6-7 | 11,7-18 |
| Vöröscsenkesz mag | 18,7-29,2 | 5,3-7,5 | 3,4-5,8 |
| Angolperje mag | 18,4-24,6 | 5,1-5,5 | 6-6,8 |
| Angolperje zöld | 4,8 | 1,6 | 6,5 |
| Magyar rozsnok mag | 3,3 | 9 | 1,2 |
| Rétiperje mag | 15,8-28,7 | 5,3-6,9 | 2,4-3,7 |
| Réti komócsin | 23,3 | 9 | 11,2 |
| Olajretek zöld | 3,5 | 1,1 | 4,5 |
| Köles (fehér, piros, sárga) | 16,4 | 6,5 | 3,3 |
| Pohánka (hajdina) mag | 34 | 16 | 40 |
| Szöszösbükköny (őszi) mag | 36 | 11 | 14 |
| Szegletes lednek | 40 | 25 | 45 |
| Csicsóka gumó | 2,6 | 1,4 | 6,2 |
| Baltacim (széna) | 23-25 | 4,6-9 | 13-17 |
| Szeradella zöld | 4,5 | 1,4 | 4,7 |
| Szeradella mag | 35 | 14,6 | 12,5 |
| Csillagfürt (zöld) | 5 | 1,4 | 4,7 |
| Csillagfürt (mag) | 48-70 | 11-28 | 14-37 |
| Tarlórépa | 2,5 | 0,9-1,3 | 4-6 |
B) Különböző gyümölcsfajok tápanyagkivonása a terméshez tartozó fanövedék és levélzet beszámításával
| Gyümölcsfajok | 100 kg termés a talajból kivon |
| | N-t kg | P2O5-ot kg | K2O-ot kg |
C) A zöldségnövények fajlagos NPK-tartalma az átlagos termésszintre vonatkozóan
| Növényfaj | Fajlagos NPK-tartalom, kg/t |
| 1. Fejes saláta | 4.0 | 1.8 | 5.0 |
| 3. Sóska (4 évre) | 4.8 | 1.5 | 6.8 |
| 4.a. Fejes káposzta - korai | 3.15 | 1.2 | 3.9 |
| 4.b. Fejes káposzta - középkorai | 3.5 | 1.3 | 4.3 |
| 4.c. Fejes káposzta - kései | 3.85 | 1.4 | 4.7 |
| 5.a. Vöröskáposzta - középkorai | 6.0 | 1.7 | 7.0 |
| 5.b. Vöröskáposzta - kései | 6.6 | 1.9 | 7.7 |
| 6.a. Kelkáposzta - korai | 3.6 | 1.8 | 4.5 |
| 6.b. Kelkáposzta - középkorai | 4.0 | 2.0 | 5.0 |
| 6.c. Kelkáposzta - kései | 4.4 | 2.2 | 5.5 |
| 7.a. Karfiol - korai | 4.0 | 1.6 | 5.0 |
| 7.b. Karfiol - középkorai | 4.0 | 1.6 | 5.0 |
| 7.c. Karfiol - kései | 4.0 | 1.6 | 5.0 |
| 9.a. Karalábé - korai | 5.0 | 4.0 | 8.0 |
| 9.b. Karalábé - középkorai | 5.0 | 4.0 | 8.0 |
| 9.c. Karalábé - kései | 5.5 | 4.4 | 8.8 |
| 10. Bimbós kel | 3.3 | 1.0 | 3.4 |
| 11. Étkezési paprika | 2.4 | 0.9 | 3.5 |
| 12. Paradicsom | 2.4 | 1.0 | 4.5 |
| 13. Csemege kukorica (csőtermés) | 10.0 | 4.0 | 11.0 |
| 14. Gumós édeskömény | 2.9 | 1.3 | 9.7 |
| 16. Sárgadinnye | 3.3 | 1.2 | 6.0 |
| 17. Görögdinnye | 2.4 | 1.1 | 5.6 |
| 18. Spárgatök | 3.7 | 0.9 | 4.0 |
| 20. Spárga-halványító (15 évre) | 30.0 | 12 | 36 |
| 21. Fűszerpaprika (friss tömegre) | 4.8 | 1.6 | 6.5 |
| 23. Sárgarépa | 4.3 | 1.8 | 6.0 |
| 24. Petrezselyem | 5.0 | 2.4 | 6.0 |
| 25. Pasztinák | 3.8 | 1.5 | 5.5 |
| 27. Téli retek | 6.0 | 3.0 | 5.0 |
| 28. Hónapos retek | 5.0 | 2.0 | 5.0 |
| 30. Dughagyma | 3.4 | 1.3 | 4.0 |
| 31. Vöröshagyma (dughagymáról) | 3.8 | 1.2 | 4.2 |
| 32. Vöröshagyma (magról) | 3.4 | 0.9 | 3.5 |
| 33. Fokhagyma | 4.3 | 1.6 | 4.2 |
| 34. Póréhagyma | 3.2 | 0.9 | 3.8 |
| 35. Korai burgonya | 5.9 | 2.2 | 8.0 |
| 36. Zöldbab | 12.0 | 4.0 | 13.0 |
| 37. Zöldborsó | 16.0 | 5.6 | 15.2 |
5. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez
5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez
A) Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez
| Sertés | Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét] | |
| Állatkategória | Testtömeg | Kövér
hígtrágya(1) | Közepes
hígtrágya(2) | Sovány
hígtrágya(3) | Almos
trágya(4) | Megjegyzés |
| Koca + szaporulata | 200 kg és max. 9 kg | 76 | 152 | 228 | 98 | Koca és szaporulata
(10 db szopósmalac) |
| Utónevelt malac | 8-35 kg | 18 | 36 | 54 | 21 | Átlagosan 30-90 napig |
| Hízó | 35-110 kg | 32 | 64 | 96 | 35,5 | Átlagosan 90-220 napig |
| Komplex telepre vonatkoztatott adatok |
| Trágyatermelés [kg/kocaférőhely/hét] |
| Technológia | Víztakarékos technológiák | Moderált vízfelhasználású technológiák | Vízpazarló technológia | Almos tartás esetén mintegy
10% trágyalé tárolókapacitást is figyelembe kell venni | Telep a kocaneveléstől a fiaztatáson át a véghízlalásig |
| (1) Minimális ürülék hígulás (maximum 1-szeres); |
| (4) Átlagos 1 kg/nap (0,5-1,5 kg/nap) alomfelhasználással számolva férőhelyenként. |
B) Irányszámok a szarvasmarhatartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez
| Szarvasmarha | Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét] | |
| Állatkategória | Testtömeg | Trágyatípus | Megjegyzés |
| | | Almos trágya(1) | Hígtrágya | |
| Borjú (0-6 hónap) | 40-130 kg | 55 | - | Egyedi, illetve csoportos borjúbokszokban |
| Üsző (6-12 hónap) | 130-310 kg | 140 | - | Almozott istállóban |
| Üsző (12-24 hónap) | 310-450 kg | 230 | - | Almozott istállóban |
Hízómarha
(6-12 hónapig) | 180-300 kg | 150 | | Almozott istállóban |
Hízómarha
(12-24 hónapig) | 300-420 kg | 200 | | Almozott istállóban |
| Hízómarha, anyatehén (>24 hónap) | 550 kg | 340 | - | Almozott istállóban |
Tejelő tehén
(24 hónapnál idősebb) | 650 kg | 370 | 140(2) | Almozott istálló + fejőház |
Tejelő tehén
(24 hónapnál idősebb) | 650 kg | | 340(3) + 140(2) | Kevésalmos istálló + fejőház |
| Komplex telepre vonatkoztatott fajlagos adatok [kg/tehénférőhely/hét] | | | | |
| Tehénférőhely | - | 480 | 140(2) | Teljes, utánpótlást is nevelő telepeknél |
| (1) Almos trágya tárolásakor mintegy 2-5%-nyi térfogatú elfolyó trágyalé tárolót is szükséges építeni. |
| (2) Fejőházi trágyatermelés (ennek tárolását a hígtrágya tárolás szabályaival megegyezően kell megoldani) |
| - a napi ürülék 8-10%-a, (napi ürülék 40-60 kg/nap/tehén) 3-6 kg/nap/tehén, |
| - fejőházi víz (amennyiben
nem tartalmaz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2003. (VII.
21.) Korm. rendelet szerinti veszélyes anyagot) (tőgymosó-víz,
felmosó-víz/elővárakozó, utóvárakozó, fejőterem/fejőberendezés mosóvize,
tejhűtés mosóvize, tisztításhoz használt víz együttesen víztakarékos
technológiával 15 liter/nap/tehén, |
| - fejőházi csurgalékvíz (napi ürülék + fejőházi víz) átlagosan 19 kg/nap/tehén értékkel számolva. |
| (3) Istállói kövér hígtrágya (>10% SZA) |
C) Irányszámok egyes állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez
| Egyéb állatok | Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét] | |
| Állatkategória | Testtömeg | Trágyatípus | Megjegyzés |
| 1000 tojótyúk | 2,2 kg/állat | - | 805(1) | Ketreces tartás, csak ürülék (21% SZA) |
| 1000 brojler | 2 kg/állat | 218 | - | Mélyalmos tartásnál,
a kitermelt trágyamennyiség alapján |
| 1000 pulykabak | 14 kg/állat | 790 | - | Mélyalmos tartásnál,
a kitermelt trágyamennyiség alapján |
| 1000 pulykatojó | 5 kg/állat | 330 | - | Mélyalmos tartásnál,
a kitermelt trágyamennyiség alapján |
| Juh (vegyes korcsoport) | 50 kg-os anyajuh | 30 | | Anyajuhra vetítve (anyajuh + szaporulat) mélyalmos tartásnál |
| Juh (vegyes korcsoport) | 70 kg-os anyajuh | 42 | | Anyajuhra vetítve (anyajuh + szaporulat) mélyalmos tartásnál |
| Kecske (vegyes korcsoport) | 50 kg-os anyakecske | 30 | | Anyakecskére vetítve (anyakecske + szaporulat) mélyalmos tartásnál |
| Kecske (vegyes korcsoport) | 80 kg-os anyakecske | 50 | | Anyakecskére vetítve (anyakecske + szaporulat) mélyalmos tartásnál |
| Anyanyúl + szaporulata | 4 kg | | 8,4 | Ketreces tartás, trágyagyűjtő aknával |
| Ló | 600 kg | 94 | | Almozott tartás |
| (1)
Trágyaszárításos technológia esetén a trágyamennyiséget a
szárazanyag-növekedés arányában korrigálni szükséges (pl. 40% SZA esetén
a trágyatermelés értéke 402 kg/1000 állat/hét). |
D) A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához
A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához az A)-C) pontok szerint kilogrammban megadott trágyatermelési értékeket a tényleges térfogattömeg alapján m3-re kell átszámítani.
Amennyiben
a termelt trágyáról saját mérési eredmény nem áll rendelkezésre az
átszámításhoz az alábbi irányszámokat lehet alkalmazni:
| Hígtrágya <10% SZA tartalom alatt | 1000 |
| „Kövér” hígtrágya (kevésalmos szarvasmarha tartásból) | 950 |
| Friss almos trágya (laza rakatban) | 450 |
| Friss almos trágya (kitároláskor) | 650 |
| Mély-, illetve növekvő almos trágya kitároláskor | 750-800 |
| Érett istállótrágya (pl. öntözött trágyakazalból) | 850 |
5.2. Alapkövetelmény a trágyatárolók minimális műszaki paramétereihez
I) Fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületek:
A tározó bélelésére alkalmazott fóliának
- teljesen vízzárónak,
- a hígtrágya kémiai hatásával szemben ellenállónak,
- egyenletes falvastagságúnak és szilárdságúnak,
- hajlékonynak, a terhelés hatására deformálódónak,
- a kötéseknél is magas szakítószilárdságúnak,
- és kimagasló UV sugárzásállónak kell lennie.
Trágyatárolók
bélelésére ezért csak olyan Építésügyi Műszaki Engedéllyel (ÉME) vagy
tanúsítvánnyal rendelkező fóliák, műanyagok, illetve gumi használhatók
fel, amelyeknek az állattartó telepek fém vagy földmedencés hígtrágya
tárolóiban való alkalmazhatósága, a 20 évet meghaladó elvárt
élettartama, UV állósága igazolt. A fóliának „kiváló” osztályú
besorolásúnak kell lennie.
II) Beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya tározóknál egyaránt)
Betontároló csak
- vízzáró,
- tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű),
- szulfátálló
betonból készíthető.
Amennyiben
a betontároló előre gyártott elemekből készül, ezen elemekre
vonatkozóan rendelkeznie kell az építési termékek műszaki
követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba
hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban
szereplő Megfelelőségi Tanúsítvánnyal vagy Szállítói Megfelelőségi
Nyilatkozattal. Ezek hiányában a külön jogszabály szerint az elemek
trágyatárolásra való alkalmasságát ÉME vagy ETA (Európai Műszaki
Engedély) is igazolhatja.
III) Fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágya tárolók
Fém
trágyatároló tartályok esetében kiemelt jelentősége van a korrózió
elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának. A
gyártmányhoz felhasznált fém, tartályfal szerkezeti elemek
megfelelőségét
- vagy az anyag minősége önmagában,
- vagy a bevonata biztosítja.
A
korrózióálló anyagból készített fém tartálylemezek mind a szilárdsági,
mind a korrózióállósági feltételt kielégítik. A korrózióálló fémek
tulajdonságait a nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik. Nem
korrózióálló fémek korrózióállóságát külön felületi műanyag bevonattal
kell biztosítani. A felületi műanyag bevonatról, illetve a felhordás
technikájáról, a szerkezeti elemek közötti tömítések megfelelőségéről
Minőségi Tanúsítvány kiállítása szükséges.
Azon
trágyatárolóra, melyek típustervek alapján, különböző méretekben
készülő ipari gyártmányok, a gyártóknak a teljes hígtrágya tárolóra,
mint késztermékre kell Megfelelőségi Nyilatkozatot biztosítania. Ehhez a
gyártónak rendelkeznie kell az összes, szabványokban foglalt
tulajdonságoknak való megfelelőséget igazoló dokumentumokkal, a
megfelelőséget igazoló akkreditált vizsgálati eredményekkel.
6. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez
ADATLAP
az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához
Adatszolgáltatási időszak: _ _ _ _ . _ _ . _ _ - _ _ _ _ . _ _ . _
1. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adata
KÜJ
(Környezetvédelmi
Ügyfél Jel) | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | Regisztrációs szám | _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ |
KSH statisztikai
számjel | _ _ _ _ _ _ _ _-_ _ _ _-_ _ _-_ _ | vagy | Adóazonosító jel | _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ |
| Adószám | _ _ _ _ _ _ _ _-_-_ _ | | | |
| Irányítószám | Település | Közterület neve | Közterület jellege
(pl. utca, tér) | Házszám | Hrsz. |
| Kapcsolattartó neve* | | | Telefonszáma | |
| * Kitöltése nem kötelező. |
2.1. Az állattartó telep adatai
| Állattartó telep megnevezése | |
| Irányítószám | Település | Közterület neve | Közterület jellege
(pl. utca, tér) | Házszám | Helyrajzi szám |
| TH KTJ: | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | MePAR
blokkazonosító | _ _ _ _ _-_-_ _ |
2.2. Az állatállomány éves átlagos létszáma és az év folyamán keletkezett trágya mennyisége a gazdálkodási évben
| | Állatfaj | Állattartás módja | Állatok létszáma | Keletkezett trágya |
| | Megnevezés | Kód | Megnevezés | Kód | (darab) | Hígtrágya
(m3/év) | Istálló-
trágya
(t/év) |
| 1. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
| 2. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
| 3. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
| 4. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
| 5. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
| 6. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
| 7. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
| 8. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
| 9. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
| 10. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
| 11. | | _ _ | | _ _ | _ _ _ _ _ _ _ _ | | |
2.3. A trágyatároló kapacitása és a gazdálkodási év utolsó napján tárolt szervestrágya mennyisége
| EH-KTJ | MePAR blokkazonosító | EOV koordináta pár
(X; Y) | Kapacitás (m3) | Tárolás
módja (kód) | Tárolt hígtrágya
mennyisége (m3) |
| 1. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 2. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 3. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 4. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 5. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 6. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 7. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| EH-KTJ | MePAR blokkazonosító | EOV koordináta pár
(X; Y) | Kapacitás (tonna) | Tárolás
módja (kód) | Tárolt istállótrágya
mennyisége (tonna) |
| 1. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 2. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 3. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 4. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 5. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 6. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
| 7. | _ _ _ _ _ _ _ _ _ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ | | _ _ | |
3.1. Legeltetéssel hasznosított terület
| | Település | Helyrajzi szám | MePAR blokk-
azonosító | Legeltetett terület
(ha) | Állatfaj kódja | Legeltetett állatok száma | Legelőn töltött
napok száma |
3.2. A trágyakijuttatás adatai a gazdálkodási évben
| | | | | | | | Kijuttatott szervestrágya | | |
| | Település | Helyrajzi szám | MePAR blokk-
azonosító | MŰV ág | Trágyá-
zott terület
(ha) | Szerves
trágya típusa
(kód) | Hígt-
rágya
(m3/ha) | Istálló-
trágya (t/ha) | Szerves-
trágyával kijutta-
tott
N ható-
anyag kg/ha | N mű-
trágya ható-
anyag
(kg/ha) |
| 1. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
| 2. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
| 3. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
| 4. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
| 5. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
| 6. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
| 7. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
| 8. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
| 9. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
| 10. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
| 11. | | | _ _ _ _ _-_ - _ _ | _ _ | | _ _ | | | | |
3.3. Nyilatkozat a más gazdálkodónak átadott, vagy más gazdálkodótól átvett trágyáról
| | | Szervestrágya mennyisége | Felhasználás helye | Átadó/átvevő adatai |
| Átadott | Átvett | Híg-
trágya (m3) | Istálló-
trágya (t) | Szer-
ves-
trágya típusa (kód) | MePAR blokkazonosító | Neve | Irá-
nyító-
szám | Tele-
pülés | Köz-
terü-
let neve, jellege | Házsz. | Regisztrációs szám |
| __ | __ | | | __ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | | _ _ _ _ | | | | _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ |
| __ | __ | | | __ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | | _ _ _ _ | | | | _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ |
| __ | __ | | | __ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | | _ _ _ _ | | | | _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ |
| __ | __ | | | __ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | | _ _ _ _ | | | | _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ |
| __ | __ | | | __ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | | _ _ _ _ | | | | _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ |
| __ | __ | | | __ | _ _ _ _ _-_ - _ _ | | _ _ _ _ | | | | _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ |
Nyilatkozat: Büntetőjogi
felelősségem tudatában kijelentem, hogy az Adatlapban közölt adatok a
valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok, hogy a talajvédelmi hatóság az
adatlapon feltüntetett személyes adataimat kezelje.
Dátum:
.....................................
aláírás
Függelék az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. számú mellékletéhez
Kitöltési
útmutató az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint, a mezőgazdasági
tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához
Általános tudnivalók
Az
1. táblázatot minden adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodónak ki
kell töltenie. Ezen felül az állattartást végzőknek a 2.1., 2.2., 2.3.
táblázatokat, ha legeltetést folytat a 3.1. táblázatot, ha a trágyát nem
saját területén hasznosítja, vagy trágyát vesz át felhasználásra akkor a
3.3. táblázatot kell kitöltenie. A növénytermesztést folytató
gazdálkodónak a 3.2. és a 3.3. táblázatokat kell kitöltenie.
Az
adatlapokon a gazdálkodási év utolsó napján érvényes adatokat kell
közölni, amelyek a valós helyzetnek megfelelőek, illetve a
tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokban, okmányokban szereplő
adatokkal megegyezők. Az adatlapokon közölt adatok valódiságáért az
adatszolgáltató felelős.
A
területileg (telephely szerint) illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási
Hivatal megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai (a továbbiakban:
MGSZH NTI), illetve környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
felügyelőségek az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrizhetik. Ennek
során az adatszolgáltatásban foglaltakat igazoló, alátámasztó
dokumentumokat - az ellenőrzést végző kérésére - be kell mutatni. A
hatóság felszólítására az esetleges hiányokat pótolni kell.
Az adatgyűjtés jogszabály alapján elrendelt hatósági célú adatgyűjtésnek minősül.
Valótlan
adatok közlése, az adatszolgáltatás megtagadása és a késedelmes
adatszolgáltatás a hatályos jogszabályok szerint bírság kiszabását vonja
maga után!
Az
adatszolgáltatáshoz szükséges adatlapok beszerezhetők a megyei MGSZH
NTI-nél, a falugazdászoknál és a hatósági állatorvosoknál, vagy
letölthetők a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
(www.fvm.hu), a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (www.kvvm.hu),
valamint az MGSZH NTI-k (www.ontsz.hu) hivatalos honlapjáról.
Az
egyes adatlapokon, ha valamely adat esetében a rendelkezésre álló hely
kevésnek bizonyul, szükség szerinti számban ugyanazon lap másolata
szolgál pótlapként. Az adatlapokat - az esetleg szükségessé váló
pótlapokat is figyelembe véve - egy adatszolgáltatás keretében
folyamatos oldalszámmal kell ellátni.
Részletes kitöltési útmutató
1. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adatai
A gazdálkodó neve
Ha a gazdálkodó:
- szervezet, akkor a szervezet bírósági, cégbírósági bejegyzésében szereplő teljes megnevezését,
- egyéni vállalkozó, akkor a vállalkozási igazolványban szereplő családi és utónevét,
- magánszemély, akkor a személyi igazolványban szereplő családi és utónevét
kell megadni.
A
székhelynél a gazdálkodó levelezési címe szerinti adatokat
(irányítószám, település, közterület jellege pl. utca, házszám) kell
feltüntetni.
Magánszemélynek az adóazonosító jel, gazdálkodó szervezetnek a KSH statisztikai számjel és az adószám rovatokat kell kitölteni.
KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel):
Az
állattartással foglalkozó gazdálkodóknak az adatszolgáltatás
benyújtásakor - az adatszolgáltatás környezetvédelmi vonatkozásai miatt -
rendelkeznie kell KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) számmal, az
állattartó telepnek pedig TH-KTJ (Telephelyhez rendelt Környezetvédelmi
Területi Jel) számmal. A telepen belüli, eltérő kialakítású (eltérő
műszaki védelemmel rendelkező) trágyatárolóknak ezen belül külön EH-KTJ
számmal kell rendelkeznie. (Az EH-KTJ szám a 219/2004. (VII. 21.) Korm.
rendelet szerinti engedélyköteles tevékenység helyéhez rendelt
Környezetvédelmi Területi Jelet jelenti).
Mindhárom
azonosítóra vonatkozóan fontos tudnivaló, hogy amennyiben a
bejelentéskor ezekkel, vagy ezek valamelyikével az állattartással
foglalkozó gazdálkodó nem rendelkezik, úgy az(oka)t az ún. KAR adatlapok
(környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok adatlapja)
benyújtásával kell megkérnie a területileg illetékes környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől. A KAR adatlapok
beszerezhetőek a területileg illetékes környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől vagy letölthetőek a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról (www.kvvm.hu). A
KAR adatlapok KTJ lapja szolgál mind a TH, mind az EH-KTJ-k igénylésére
(TH-KTJ esetén a 4. „a bejelentett objektum telephely?” kérdésnél a
mezőbe x-szet kell tenni, EH-KTJ esetén a mezőt üresen kell hagyni. A
KAR lapok nyilvántartásba vétele során a környezetvédelmi hatóság a
bejelentőlapon közölt azonosító adatokhoz rendelten megállapítja a
gazdálkodó azonosítóját/azonosítóit, s erről az ügyfelet értesíti. Azt
követően, hogy a gazdálkodó az azonosítóról hivatalos értesítést kap, a
későbbiekben valamennyi környezetvédelmi vonatkozású adatszolgáltatáskor
az azonosítót használnia kell.
Regisztrációs szám: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által nyilvántartott azonosító szám.
Kapcsolattartó személy: Azt
a személyt kérjük megadni, aki az adatlapon szereplő adatokkal
kapcsolatban felmerülő kérdésekben felvilágosítást tud nyújtani.
Kitöltése nem kötelező.
2.1. Az állattartó telep adatai
A
2.1., 2.2., 2.3. táblázatokat állattartó telepenként külön lapon kell
kitölteni. Az állattartó telepenként összetartozó oldalakat a TH-KTJ
(lásd 1. pont KÜJ-nél leírtakat) számmal kell azonosítani.
Az állattartó telep megnevezése: Ha
a telepnek létezik önálló neve, azt kell megadni. Amennyiben nincs, a
megnevezést a telepen tartott állat nevéből kérjük képezni (1
sertéstelep).
Az állattartó telep címe: Kérjük a település, közterület jellege pl. utca, házszám, vagy a település és a helyrajzi szám megadását.
TH-KTJ: Lásd 1. pont KÜJ-nél leírtakat.
MePAR Blokkazonosító: A Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePAR) szerinti fizikai blokk azonosítója.
2.2. Az állatállomány éves átlagos létszáma és az év folyamán keletkezett trágya mennyisége a gazdálkodási évben
Állatfaj megnevezése és kódja: Az
adatlap kitöltésekor az alábbi táblázatot kérjük figyelembe venni. A
24-es kód (egyéb) választásakor kérjük az állatfaj pontos megnevezését
megadni!
| hízó marha (6-12 hónapig) | 06 |
| hízó marha (12-24 hónapig) | 07 |
| utónevelt malac (8-35 kg) | 12 |
| juh (anyajuh 50 kg-ig + szaporulat) | 19 |
| juh (anyajuh 70 kg-ig + szaporulat) | 20 |
| kecske (anyakecske 50 kg-ig + szaporulat) | 21 |
| kecske (anyakecske 80 kg-ig + szaporulat) | 22 |
Állattartás típusának megnevezése és kódja: Az
adatlap kitöltésekor az alábbi táblázatot kérjük figyelembe venni. A
06-os kód (egyéb) választásakor kérjük az állattartás típusát pontosan
megnevezni!
Állatlétszám: A trágyatermelés alapját képező éves átlagos állományi létszámot kell megadni.
Keletkezett hígtrágya, keletkezett istállótrágya: Kérjük, adja meg állatfajonként gazdálkodási évben keletkezett összes hígtrágya mennyiségét m3/évben és/vagy a keletkezett összes istállótrágya (almos, mélyalmos trágya) mennyiségét t/évben.
2.3. A trágyatároló kapacitása és a gazdálkodási év utolsó napján tárolt trágya mennyisége
A telepenként összetartozó lapok azonosítása érdekében kérjük a telephelyhez tartozó TH-KTJ ismételt feltüntetését.
Az EOV koordinátapárt (X; Y) egész szám pontossággal az Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszer szerint kérjük megadni.
A trágyatároló kapacitásánál a tároló befogadóképességét kérjük megadni hígtrágyatároló esetén m3-ben, istállótrágya-tároló esetén tonnában kifejezve.
Az
EH-KTJ számot trágyatárolónként kérjük megadni (lásd 1. pont KÜJ-nél
leírtakat). A trágyatárolás módjának megadásakor az alábbi kódokat
kérjük használni:
| műszaki védelem megfelelősége | trágyatároló típusa | kód |
| nincs műszaki védelem | szigeteletlen földmedence érintkezésben a talajvízzel | 10 |
| | szigeteletlen földmedence nem érintkezve a talajvízzel | 11 |
| | felszíni mélyedés érintkezésben a talajvízzel | 12 |
| | felszíni mélyedés nem érintkezve a talajvízzel | 13 |
| nem megfelelő műszaki védelem | földmedence döngölt alappal érintkezésben a talajvízzel | 20 |
| | földmedence döngölt alappal nem érintkezve a talajvízzel | 21 |
| | földmedence döngölt agyagbéléssel érintkezésben a talajvízzel | 22 |
| | földmedence döngölt agyagbéléssel nem érintkezve a talajvízzel | 23 |
| | földmedence egyéb fóliabéléssel érintkezésben a talajvízzel | 24 |
| | földmedence egyéb fóliabéléssel nem érintkezve a talajvízzel | 25 |
| | téglával falazott medence érintkezésben a talajvízzel | 26 |
| | téglával falazott medence nem érintkezve a talajvízzel | 27 |
| | szigeteletlen, betonozott medence érintkezésben a talajvízzel | 28 |
| | szigeteletlen, betonozott medence nem érintkezve a talajvízzel | 29 |
| megfelelő műszaki védelem | szigetelt medence vízzáró betonból | 30 |
| | betonmedence vízzáró réteggel (egy, vagy több réteg) | 31 |
| | vasbeton medence, vízzáró, saválló, korrózió-ellenálló | 32 |
| | korróziónak ellenálló betonmedence (szulfát-álló) | 33 |
| | vízzáró műanyag tartály | 34 |
| | rozsdaálló acéltartály | 35 |
| | földmedence megfelelő vastagságú (pl. 2-2,5 mm-t elérő) és szilárdságú, műszaki szakember által igazolt fólia, illetve lemez
(pl. HDPE, gumi) béléssel | 36 |
| műszaki védelem megfelelősége | trágyatároló típusa | kód |
| nincs műszaki védelem | trágyaszarvas a telepen érintkezésben a talajvízzel | 10 |
| | trágyaszarvas a telepen nem érintkezik a talajvízzel | 11 |
| | trágyaszarvas a mezőgazdasági tábla szélén érintkezésben a talajvízzel | 12 |
| | trágyaszarvas a mezőgazdasági tábla szélén nem érintkezik a talajvízzel | 13 |
| | trágyaszarvas alatt szalmaborítás érintkezésben a talajvízzel | 14 |
| | trágyaszarvas alatt szalmaborítás nem érintkezik a talajvízzel | 15 |
| | trágyalé, csurgalékvíz elvezetése nem megoldott, érintkezésben a talajvízzel | 16 |
| | trágyalé, csurgalékvíz elvezetése nem megoldott, nem érintkezik a talajvízzel | 17 |
| | trágyalé, csurgalékvíz elvezetése árokban, érintkezésben a talajvízzel | 18 |
| | trágyalé, csurgalékvíz elvezetése árokban, nem érintkezik a talajvízzel | 19 |
| nem megfelelő műszaki védelem | trágya tárolása döngölt alapon, érintkezésben a talajvízzel | 20 |
| | trágya tárolása döngölt alapon, nem érintkezik a talajvízzel | 21 |
| | trágya tárolása döngölt agyagon, érintkezésben a talajvízzel | 22 |
| | trágya tárolása döngölt agyagon, nem érintkezik a talajvízzel | 23 |
| | trágya tárolása egyéb fóliával fedett, vagy bélelt alapon, érintkezésben a talajvízzel | 24 |
| | trágya tárolása egyéb fóliával fedett, vagy bélelt alapon, nem érintkezik a talajvízzel | 25 |
| | szilárd, betonozott, de szigeteletlen alapon, érintkezésben a talajvízzel | 26 |
| | szilárd, betonozott, de szigeteletlen alapon, nem érintkezik a talajvízzel | 27 |
| műszaki védelem megfelelősége | trágyatároló típusa | kód |
| | trágyalé, csurgalékvíz gyűjtése szigeteletlen beton aknában, érintkezésben a talajvízzel | 28 |
| | trágyalé, csurgalékvíz gyűjtése szigeteletlen beton aknában, nem érintkezik a talajvízzel | 29 |
| megfelelő műszaki védelem | trágya tárolása vízzáró, szigetelt betonon | 30 |
| | trágyalé, csurgalékvíz gyűjtése vízzáró, szigetelt betonaknában, elvezetése szivárgásmentesen | 31 |
| |
trágya tárolása megfelelő vastagságú (pl. 2-2,5 mm-t elérő) és
szilárdságú fóliával, illetve lemezzel (pl. HDPE, gumi) műszaki
szakember által igazolt kivitelezéssel, fedett, vagy bélelt alapon a
talajvízzel nem érintkezve | 32 |
Ha
ugyanazt a fajta trágyát többféle módon tárolják, akkor a kapacitást és
a tárolt mennyiséget is külön-külön sorban kell megadni.
3.1. Legeltetéssel hasznosított terület
Állatfajonként külön sort kell kitölteni.
A
település, a helyrajzi szám, a MePAR blokkazonosító rovatokat a
legelőterületre vonatkozóan kell kitölteni. A legeltetett területet
hektárban, egy tizedes pontossággal kérjük megadni. Az állatfaj kódját a
2.2. pontban közölt táblázat szerint kell megadni. A legeltetett
állatok létszámát és a legelőn töltött napok számát állatfajonként
kérjük megadni (darabszámmal).
3.2. A trágyakijuttatás adatai az adatszolgáltatás évében
A trágya kijuttatását végzőnek kell részletesen kitölteni.
A
település, a helyrajzi szám, a MePAR blokkazonosító rovatokat a
trágyázott területre vonatkozóan kell kitölteni. A trágyázott területet
hektárban, egy tizedes pontossággal kérjük megadni. A művelési ág kódját
az alábbi táblázat alapján kérjük megadni:
A kijuttatott hígtrágya mennyiségét m3/ha-ban
és/vagy a kijuttatott istállótrágya mennyiségét t/ha-ban kérjük
megadni. Ha adott trágyatípusból kijuttatás nem történt, a rovatba 0-t
kell beírni. A szervestrágyával kijuttatott N hatóanyag mennyiségét
hígtrágya esetén a laboratóriumi vizsgálati eredménylap nitrogén
adatából kell kiszámolni. Az istállótrágyával kijuttatott nitrogén
hatóanyag mennyiségét az 1. számú mellékletben megadott irányszámokból
kell kiszámolni. Nitrogén műtrágya felhasználása esetén a kijuttatott
dózist kérjük megadni N hatóanyag kg/ha-ban.
A szervestrágya típusát az alábbi táblázat szerint kérjük megadni:
| Állatfaj | Vonatkozó állatfaj kódok | Szervestrágya típus kódja |
| szarvasmarha | 02, 03, 04, 05 | 02 |
| baromfi | 09, 10, 11, 12, 13 | 04 |
Amennyiben
egy adott területegységen adott évben egy mezőgazdasági tevékenységet
folytató egyetlen növényfajt (vagy növényfajtát) termeszt és a területen
egységes tápanyag-gazdálkodást folytat, úgy a tábla azonosítására
alkalmas szám feltüntetésével, külön lapon az érintett hrsz.-ok
felsorolásával, a területre kijuttatott trágya átlagértékeit tüntesse
fel.
3.3. Nyilatkozat a más gazdálkodónak átadott, vagy más gazdálkodótól átvett trágyáról
Amennyiben
egy állattartó telepen keletkezett trágya nem abban a gazdaságban kerül
felhasználásra ahol keletkezett, hanem tápanyag-utánpótlásra vagy egyéb
felhasználásra (komposztálás, biogáz-előállítás stb.) átadásra kerül
más gazdálkodó részére, fel kell tüntetni az átvevő adatait (név, cím,
regisztrációs szám). Amennyiben más gazdálkodótól átvett trágya kerül
felhasználásra, a trágyát átadó gazdálkodó adatait kell megadni.
A
táblázat első két oszlopában kérjük jelezni, hogy trágyaátadásról vagy
más gazdálkodótól történő trágyaátvételről van szó. Meg kell adni
továbbá az átadott/átvett szervestrágya mennyiségét hígtrágya esetén m3-ben,
istállótrágya esetén tonnában. A szervestrágya típusa rovatban a 3.2.
pontban megadott táblázat kódjait kérjük, használják.
